Hogyan kerül a hisztamin az asztalra?

A hisztamin érzékenységről adott átfogó összefoglalót dr. Hidvégi Edit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet gasztroenterológus-tüdőgyógyász szakorvosa az AMEGA szakmai folyóirat Allergológia rovatában. Amint a szerző rámutat, a hisztamint már 1910 óta ismerjük, és kezdettől fogva tudjuk, hogy jelentős szerepe van az allergiás és a gyulladásos folyamatokban. A biokémia, az élettan és az allergológia fejlődésével azonban…

Részletek

Mikor lett rajtunk úrrá az ételallergia?

Arra a mai napig sincs egyértelmű válasz, hogy minek köszönhető az ételallergiában szenvedők egyre nagyobb aránya. Az egyik lehetséges magyarázat az úgynevezett higiéniahipotézis, amely szerint a rendkívül tiszta környezetben felnövő gyerekek szervezete képtelenné válik arra, hogy megkülönböztesse az ártalmas kórokozókat az ártalmatlan fehérjéktől, mint például ami a mogyoróban is megtalálható. Egy másik lehetőség szerint a…

Részletek

A laktózérzékenység inkább a felnőtteket, a tejfehérje-allergia a kisbabákat érintheti

A tejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia a kisgyermekek körében: százból három babánál és kisgyermeknél jelennek meg a betegség tünetei, mégis kevesen tudják, hogy kezeletlenül súlyos allergiás sokkhoz is vezethet, az enyhébb, de kellemetlen laktózérzékenység pedig kiszáradást okozhat. Az Első 1000 Nap program szakértői a szülői tudatosság kiemelt szerepére hívják fel a figyelmet.

Rendhagyó húsallergia

A környezeti problémákról analitikus cikkeket publikáló Grist magazin írása bemutatja, hogy a klímaváltozás hogyan vezet egy rejtélyes betegség, a vöröshús-allergia terjedéséhez. Az Orvostovábbképző Szemle Online arról számolt be: mint arról az amerikai lapnak nyilatkozó Peter Coughlin elmondja, betegsége úgy kezdődött, hogy éjszakánként rendszertelen időpontban magas lázzal, hidegrázással és kiütésekkel ébredt, majd hányásrohamok kínozták. Egy évig…

Részletek

A molekuláris allergiavizsgálat jelentősége táplálékallergiákban

A molekuláris allergiavizsgálat jelentős segítség a pollen–gyümölcs/zöldség keresztallergiák és a valódi ételallergia megkülönböztetésében. Választ adhat arra a kérdésre, mennyire kell életveszélyes allergiás reakciótól tartani diétahiba esetén, mennyire legyen szigorú a beteg diétája, szükséges-e a teljes allergénkerülés vagy feldolgozott, hőkezelt formában fogyaszthatja-e az allergén élelmiszert. Az allergia későbbi kinőhetőségére vonatkozóan is nyújt a vizsgálat plusz információt.…

Részletek

Az immunszuppresszió és a gyermekkori ételallergiák

A Science című lap arról számolt be a közelmúltban, hogy a kutatók újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy korábban egészséges személyeknél miként alakul ki az idő múltán ételallergia. Az ételallergiák és intoleranciák igen sok embert érintenek, köztük sok gyermeket érintenek. A tünetek széles határok között változnak a viszonylag enyhe tünetektől (pl. ártalmatlan bőrkiütés) a potenciálisan fatális…

Részletek